Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bruckner Izidor

2011.01.13

 

Bruckner Izidor (1864-1938) szálloda- és vendéglőtulajdonos sírja

 

bruckner-izidor-sirja.jpg

Izi bácsi

 A Bruckner család neve jól csengett a vendéglátósok körében. Az első sörözőt a gyöngyösi Piac tér sarkán még Bruckner Jakab építette 1872-ben. Ez volt a "Komlóhoz" címzett söröző. Ugyanebben az évben Herzog Ernő Könyvnyomdája egyik első kiadványában, egy reklámlapon tudósít arról, hogy Bruckner árkedvezményt nyújt azoknak, akik legalább három napig Gyöngyösön maradnak, vagy két napot a Mátrában, Benén vagy Parádon töltenek. A reklámlapot a vasútállomáson a hírlapok mellékleteként osztogatták a rikkancsok. Ez bizony már az idegenforgalom tudatos szervezése volt!


bruckner_izidor_vendeglos.jpg

Brukner Izidor Gyöngyösön született 1864-ben. Iskoláinak elvégzése után szüleinek vendéglőjében foglalatoskodott és megtanulta az ipart. 1890-ben vette át a Fő tér sarkán lévő vendéglő és szálloda vezetését. A vállalkozást 1897-ben kibővítette, amikor is a Hanák-házhoz tartozó nagy kiterjedésű árnyas kerthelyiséget bérbe vette, s ott nyári mulatót rendezett be. Bruckner a tér sarkán álló vendéglőjét is igyekezett folyamatosan fejleszteni. 1899-ben, elsőként a városban, ő létesített légszesz világítást, melynek kapcsán a Gyöngyösi Újság hírlapírója lelkendezve írta a következőket: "Csapatosan gyönyörködik a közönség a modern intézmény ezen nálunk még nem tapasztalt létesítésén, és remélhetően sokan követik a buzdító példát, mert az eddigi sötétséget csak most látjuk még igazán, a nappali fényt árasztó ezen hatalmas világítás mellett. Azon reménynek adunk kifejezést, hogy ezen első fecske meghozza a boldogító tavaszt, és a fény-árny közötti különbség felismerésére vezeti hatóságunkat is, a városatyákat is." És ez még csak a kezdet volt! Bruckner Izidor 1901-től kezdve a sörház épületét több lépcsőben, jelentős átalakítással szállodává bővítette. 1905-ből már arról értesülünk, hogy a tulajdonos komoly anyagi áldozatot hozva, a vendégek kényelmére bevezette a telefont. Így a szálloda a távbeszélő hálózatba új előfizetőként a 71-es szám alatt lett bekapcsolva. 1906-ban Bruckner Izidor újabb nagy beruházásba vágott bele: bérbe vette a Kaszinó-kertnek a Barátok utcája felé terjedő részének a felét, s ott nyári színkört építtetett. A kertet összekapcsolta az általa már régebb óta bérelt Hanák-kerttel, s így azt a nagyközönség rendelkezésére bocsátotta. Nem csoda, hogy a Gyöngyösi Újság zsurnalisztája ezúttal is szép szavakkal illette a derék, kultúra támogató vendéglőst: "valóságos szerencse városunkra, hogy ilyen férfiúra akadt, ki a kultúrának és a modern igények kielégítésének előszeretettel áldoz. Megérdemli elismerésünket, és megérdemli közhasznú vállalkozásainak általános pártolását, támogatását." 

96195.jpg

Ekkor már az épület emeleti homlokzatán a Hotel Bruckner Szálloda, a földszinten a Bruckner étterem és sörcsarnok felirat hirdette az országosan is egyre ismertebbé váló szállodát.

bruckner.jpg

Az új, immáron mindkét utcai fronton egyemeletes Bruckner Szálló és vendéglő 1908 végén nyitotta meg kapuit. A Gyöngyösi Újság 1909 szeptemberében külön is dicsérte a szálloda újonnan festett nagytermét, mely "hófehér, a mennyezetén domborművű sarok és középdíszek vannak elhelyezve". Ezekben az években a Bruckner talán a legkedveltebb szórakozóhely volt Gyöngyösön. A nagyteremben rendszeresen tartottak zenés mulatságokat, a különféle társadalmi egyesületek előszeretettel szervezték ide díszebédjeiket, díszvacsoráikat, s a szálloda valódi kulturális központ szerepét is betöltötte. Hiszen itt léptek fel a városba érkező színtársulatok épp úgy, mint a helybeli műkedvelő színjátszók és muzsikusok.  De akadtak más, szokatlan rendezvények is a Brucknerben. 1914 márciusában például vívóakadémiának, 1915 októberében pedig mosógép-bemutatónak adott helyt a szálloda nagyterme. 1912 januárjában viszont egy véres szerelmi dráma kapcsán került a Mátravidék című lap főoldalára a szálló. A hotel 5-ös számú szobájában Petruska Mihály helybeli közhuszár és Grünfeld Jenőné sz. Mislay Mariska budapesti asszony kettős öngyilkosságot követett el.

a_leegett_gyongyos_bruckner_szalloda.jpg

A szálloda az 1917-es tűzvészben megsérült, és megsemmisült a szálloda teljes berendezés is. Ezért Bruckner a városhoz fordult, amelynek képviselő testülete 1917. július 30-án úgy döntött, hogy a város Menház Alapítvány tulajdonát képező régi ispotály (ma a Kolping Iskola) épületét két esztendőre évi 1200 koronáért bérbe adja neki. A döntés a város közvéleményében nem aratott osztatlan tetszést, sokan ugyanis attól tartottak, hogy a Szt. Erzsébet templom és a gimnázium tőszomszédságában kialakított szálloda miatt ezentúl a környék zenéléstől és mulatozástól lesz hangos. Nem maradt feljegyzés arról, hogy a volt ispotály épületét végül használatba vette-e Bruckner, s ha igen, akkor meddig működött ott szálloda. Annyi bizonyos, hogy 1919-ben a  kommün alatt az szállodát - feltehetőleg az ekkor már ismét a Fő téren működő épületet - a vörösök valósággal kirabolták, sőt Brukner Izidort perbe fogták élelmiszer felhalmozásért és a szesztilalom áthágásáért, s mindezért egyévi börtönre vagy 30 ezer korona büntetésre ítélték. Magát a szállodát is szocializálták. Ez azonban igen szerencsétlen lépés volt, mivel a vöröskatonák nem tudtak ott inni. Így a város nem kis derültségére kénytelenek voltak Izi bácsit és Bruckner mamát kinevezni üzletvezetőnek saját volt üzletükhöz. (Egyébként Brukner Izidor felesége, Róza asszony volt az, aki a tanácsköztársaság áldozatainak - Welt Ignácnak és az evangélikus Csipkay Albertnek - a temetését - nem kis kockázatot vállalva - elintézte. Emiatt a forradalmat követően a városban állomásozó tiszteknél íratlan szabály volt, hogy ha tehették, a Brucknerhez jártak étkezni.) 

hungaria_szallo_1929.jpg

Mai arculatát a szálloda 1920-ban kapta. Az épületben hatalmas, lesüllyesztett söröző helyiség lett kialakítva, a félemeleten étterem, kávéház és a közönség kényelmét szolgáló kisebb helyiségek kaptak helyet, míg az emeleteken 86 szállodai szobát alakítottak ki. Az épület Mohácsy László és Gajdóczky József építészek munkáját dicséri. A 7 millió koronába került építkezéshez és a 4 millió koronába került berendezésekhez a pénzügyi hátteret a Gyöngyösi Bank Rt. biztosította, mely az 1920 januárjában megalapított Bruckner Szálló Rt. létrehozója is volt. Ebben a részvénytársaságban már nem kapott szerepet Bruckner Izidor, tehát csupán a jól bevezetett "márkanevet" vette át az új tulajdonos. A korábbi tevékenységet azonban teljes egészében folytatni kívánta. Az 1920-as Központi értesítőben ez tételesen felsorolva szerepel: "A vállalat tárgya : szálló felépítése, ennek üzemben tartása, a szállóval kapcsolatosan vendéglői és kávéházi üzlet létesítése, szállodai termek bérbeadás útján való értékesítése és minden a szállóval összefüggő üzletág folytatása, a szálló épületében elhelyezhető mozgó vagy egyéb színház létesítése"1923-ban a Bruckner Szálló Rt. a nevét megváltoztatta Hungária Szálló Rt-re, a szálloda új neve pedig Hungária Nagyszálloda lett. (Ezt a nevét még 1944 után is éveken át megőrizte.)

gyongyos-hungaria-szallo.jpg

1925-től Baán Zsigmond volt a szálloda bérlője. Ő elsőként nyitott benne emeleti lakosztályt (ötöt), biliárd-, dohányzó-, éjjeli lokál-, tánc- és nagy ebédlőtermet, valamint a különrendezvényeknek két privát termet. 23 vendégfogadó szobát rendezett be és 40 szállószobát. Állandósította az éjjel-nappal fogadó portát (telefonfülkével és 3x8 órás váltású portásokkal). Voltak inasok (2 köszönőember) és hordár is. A szobákban és a folyosókon elektromos izzók világítottak. Az épületet 1927-ben bekapcsolták a város vízvezeték-rendszerébe. Baán azt is elérte, hogy a városi taxiállomást az épület elé helyezzék.

A szállodaüzletből kiszálló Bruckner Izidor a vendéglátással nem hagyott fel. Egy sörgyár kölcsönéből 1920-ban a Hanák Kolos téri parkban emeletes vendéglőt építtetett. Eleinte biztos és állandó forgalmat biztosított a vendéglősnek az, hogy ott volt a tiszti étkezde.

gyongyos-bruckner-etterem-monostory-1931.jpg

Bruckner ezekben az években a város megbecsült polgárának életét élte, tevékenyen részt vett a Mátra Egylet munkájában és tagja volt az Ipartestületnek.

beethoven.jpg

Amikor azonban a vendéglő megszűnt tiszti étkező lenni, egyre kevesebb vendég fordult ott meg hétköznapokon, s a beszámolók szerint már csak a nagyobb népgyűlések idején keresték fel tömegek. Bruckner Izidor nehezen tudott már alkalmazkodni az új élethez, de nem is akart. Szentül hitte, hogy visszajönnek a huszártisztek és az önkéntesek, visszajön az iparosok és kereskedők "hosszú asztal demokrata" világa, visszajön a napi 40 hordós sörfogyasztás, és hogy visszajön a megértés, a szeretet, a muzsikaszó és a kedély.

bruckner-kioszk.jpg

1937-ben aztán megtörtént az elkerülhetetlen, azaz az ingatlan elárverezése. Innentől fogva már csak bérlő lehetett Bruckner a vendéglőjében. Az utolsó hónapokban azonban már a bérleti díjat sem tudta fizetni és a köztartozások is egyre szaporodtak.

1938. december 19-én délelőttre 1000 pengő OT1- és 3000 pengő köztartozás behajtása végett árverést tűztek ki ellene. Midőn azonban az árverési bizottság megjelent. az öreg vendéglős eltűnt. Ekkor a jegyzőkönyv aláírása végett keresni kezdték. Végül a ruhatárban akadtak rá, ahol az ablak kilincsére felakasztotta magát. Még élt, amikor levágták a kötélről, de néhány pere múlva meghalt.

Felesége túlélte őt: 1944-ben Auschwitzban pusztult el. Bruckner Izidornak és feleségének, Róza néninek egyszerű síremléke a zsidó temető bejáratától balra, gyomos, cserjés részen található. A sírkövet - valószínűleg a néhány évvel ezelőtti temetőrongálás idején - ledöntötték.

Borbándi Erik