Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dévényi Téven Tibor

2020.03.29

Dévényi Téven Tibor (1901-1924) sírja

devenyi-teven-1.jpg

Egy Téven a Kápolnás Temetőben

A Felsővárosi (Kápolnás) Temető kriptasorán, közvetlenül a kerítés mellett különös síremléket találunk. A szemmel láthatóan az átlagnál igényesebb és egyedibb kidolgozású sír a két világháború közötti időszak egyik jól ismert szobrászának, Körmendi Frim Jenőnek (1886-1959) az alkotása. Abban, hogy egy gazdag, nemesi származású személy (hiszen ez volt  az elhunyt, Dévényi Téven Tibor) síremlékét egy jónevű művésszel készíttetik el a hozzátartozók, nincs semmi meglepő. Az viszont igen csak érdekessé teszi a megbízást, hogy a Téven család Gyöngyös egyik legelőkelőbb zsidó családja volt, s hogy a szobrász, Körmendi Frim Jenő is zsidó származású volt. Hogy került hát ez az alkotás mégis ide, a Kápolnás Temetőbe?  A következőkben ennek járunk utána.

Először is nézzük meg, ki is volt Dévényi Téven Tibor! A 23 éves korában, tragikus módon elhunyt fiatalember alighanem az egyik legirigyeltebb ifjú lehetett Gyöngyösön az 1920-as évek elején. A Téven család a város tekintélyesebb családjaként nem csak jelentős vagyonnal rendelkezett, hanem - Téven Zsigmondnak, a Gyöngyösi Takarékpénztár vezérigazgatójának köszönhetően - olyannal is, amiről a legtöbb vagyonos zsidó család csak álmodozhatott: nemesi címmel. (Heves megyében rajtuk kívül csak a hatvani Deutsch családnak sikerült ez.) A család tagjai 1912-től kezdve így a Dévényi előnevet viselhették. A Tévenek az asszimiláció terén is igyekeztek a helyi társadalomba minél jobban illeszkedni. Ez a legfiatalabb nemzedéknél már a zsidó vallásuknak is az elhagyását jelentette. Így Téven Tibor lánytestvérével, Erzsébettel egyetemben felvette a katolikus vallást. (Később, 1938-ban így tett anyjuk, Barna Matild is.)  Téven Tibor apjától, az 1920-ban váratlanul elhunyt Téven Zoltántól jelentős földbirtokot örökölt Visznek határában, és már 20 évesen több nagy cég igazgatótanácsába beválasztották. A kor dandy-jeinek életét élhette volna, ha nem következik be 1924-ben a tragédia.

Mi is történt valójában? A korabeli újság beszámolója szerint 1924. július 9-én Téven Tibor egy budapesti tárgyalásról utazott haza. Hatvanig vonattal ment, ott átszállt saját odarendelt gépkocsijába, melyet sofőrje vezetett. Tévennek társaságában volt még Földes Jenő gyöngyösi ügyvéd, Sugár Andor gazdasági intéző és Weisz Nándor gyöngyösi hivatalnok. A gépkocsi éjjel fél kettő táján érkezett a taspusztai Ilonatelep bekötőútjához, amikor is egy az úttest közepén lévő nagyobb kőbe beleütközött az egyik kerék, s tengelytörés következett be. Ennek folytán az autó kormányozhatatlanná vált, felszaladt egy kőrakásra, onnan nekivágódott egy fának, s felborult, maga alá temetve Téven Tibort és a gépkocsivezetőt. A többi utas kiesett a járműből. Téven Tibor koponyatörést szenvedett és azonnal meghalt. A gépkocsivezetőnek a bordája törött el és az arcán szenvedett súlyos sérüléseket. Földes Jenőnek a válla sérült meg, Weisz Nándor pedig csodával határos módon sérülés nélkül megúszta. Weisz nyomban felkeltette az Ilonatelep intézőjét, s az életben maradottakat orvosi kezelés végett a gyöngyösi kórházba vitette, míg a szerencsétlen halottat reggel vitték haza a lakására.

A tragédia híre futótűzként terjedt el a városban és városszerte osztatlan részvétet keltett. Bár Dévényi Téven Tibor mindössze 23 éves volt, a város társadalmi és gazdasági életében jelentős szerepet játszott. A megboldogultat gyöngyösi házában a ferencrendi szerzetesek szentelték be július 11-én, majd innen a viszneki kastélyba szállították. Dévényi Téven Tibort a községben Hamza Jenő plébános temette el.

De akkor hogyan kerül a síremlék a gyöngyösi temetőbe? A Hevesmegyei Lapok 1926 július 7-i száma rövid hírben számol be arról, hogy Dévényi Téven Tibor testét exhumálták, s a viszneki sírboltból a gyöngyösi Felsővárosi Temetőbe szállították. A lap az exhumálás okáról nem szól, de feltételezésem szerint ez összefüggésben állhat azzal, hogy az édesanya (özv. Téven Zoltánné Barna Matilda) valószínűleg beköltözött Gyöngyösre. Mindenesetre 1927-ben, tehát három évvel a haláleset után elkészült a gyöngyösi síremlék, ezt mutatja Körmendi Frim Jenőnek a műalkotáson olvasható szignója is.

dsc01408.jpg

Itt a helye, hogy szóljunk néhány szót az alkotóról is. Körmendi Frim Jenő szobrász, éremművész, egyetemi tanár 1886-ban Budapesten született zsidó családban. Előbb a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd Párizsban Joseph Bernardnál tanult. Részt vett az Országos Társadalombiztosító Intézet székházának díszítésében is. Az 1920-as és 1930-as években számos portrét, plakettet és köztéri szobrot alkotott. 1922-ben házasságot kötött - az egyébként keresztény vallású - Fejérváry Erzsébet festő, keramikussal, akivel Párizsban is együtt tanultak. (Később az amerikai lapok Rodin és Matisse magyar tanítványaiként szóltak róluk.) A házaspár 1939-ben az Egyesült Államokba utazott, mivel Milwaukee-ban közös kiállításuk nyílt. Az amerikai bemutatkozás fordulópontot jelentett az életükben. A Magyarországon elfogadott zsidótörvények őket is hátrányosan érintették, ezért nem tértek haza. Frim a chicagói Notre Dame katolikus egyetemen kapott állást, 1959-ben halt meg. (Száműzötti sorsában a feleség is osztozott, pedig ő nem volt zsidó, sőt a magyar főnemességhez tartozott.) Az, hogy milyen kapcsolat volt a Téven család és a szobrászművész között, hogy miért éppen ő kapta a megbízatást és hogy szerepet játszott-e ebben a megrendelők és a művész származása, egyelőre kiderítetlen.

devenyi-teven-2.jpg

A gyöngyösi temetőben látható műalkotás azonban más kérdéseket is felvet a szemlélőben. Az egyik, hogy mi is ez a furcsa és szokatlan kompozíció?  A síremlék első ránézésre ravatalnak tűnik, amelyen egy kiterített halott fekszik. Jobban megvizsgálva azonban kiderül, hogy valójában egy oltárt látunk, amelyen a fekvő test egy bemutatott áldozat. Ezt a gondolatot erősíti a halott mellett megjelenített tömjén füstölő. Mivel az oltár-asztalt a Dévényi Téven család nemesi címere díszíti, nem minden alap nélkül feltételezhetjük azt, hogy itt nem másról van szó, mint hogy Téven Tibor halálával a család (a hozzátartozók) mutattak be áldozatot. Ez alapján pedig azt is feltételezhetjük, hogy a megjelenített életerős fiatalemberben Téven Tibor vonásai fedezhetők fel. (Ezt, mivel nem áll rendelkezésünkre fénykép róla, még igazolásra vár.)

dsc01411.jpg

A másik kérdés, mely a síremlék kapcsán felvetődik, az, hogy miért hiányos. Szellemes válasz lenne, ha azt állítanánk, hogy szándékoltan töredékes a márvány alapzat. Valójában sérülés következménye a sírkő jelenlegi állapota. Ez ad magyarázatot arra, miért hiányzik az elhunyt keresztneve.

devenyi-teven-4.jpg

devenyi-teven-3.jpg

Nem tudni, mióta ilyen. Talán már a háború óta. Hozzátartozók híján nem volt, aki rendbe tegye...

Borbándi Erik