Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Antal Lajos

2012.09.12

 

Antal Lajos (1861-1913) ipartestületi elnök sírja
 
antal_lajos_ipartest.eln._2.jpg
 
Egy hentesmester az ipartestület élén
 
   Antal Lajosról, aki jól menő hentes volt Gyöngyösön, a következő anekdota maradt fenn, melyet a Gyöngyösi Lapok 1900. augusztusi száma közölt:
"Antal Lajos Kossuth utczai hentes üzlete előtt nagy igyekezettel imádkozott a napokban egy öreg koldus. A gazda megszánta szegény öreget és egy krajczárt akart neki adni. Már majdnem átadta neki, amikor eszébe jutott, hogy van neki a jégszekrényben egy szafoládé, kissé már kezdett zöldülni is, de azért valahogy még megehető. Kapta magát, odaadta a koldusnak, az öreg ember mohón kapott a szafoládé után, és a hálálkodás egész szótárát kimerítette és rámondatta bőkezű jó szívű hentesre, aki neki mára ilyen jó napot rögtönzött. - Antal Lajos csak hallgatta az öreg szavait, aki még a haló poraira és az elporladó csontjaira is az ég áldását kívánta, de mikor a koldus a „az adjon isten érette ezer annyit" - nem állhatta meg szó nélkül, hanem odaszólt a koldusnak: „Menjen innen öreg, míg szépen van, mert ha nem takarodik menten, Krisztus utcse fellököm." Hát persze, hogy ostobaság volt a koldustól azt kívánni, hogy egy romlott szafoládé helyett adjon az Isten ezer másikat."
 
antal_lajos_ipartest.eln._1.jpg
 
   Az egyesült Gyongyösi Ipartestület első rendes közgyűlését 1903. június 29-én rendezték meg. Mivel a korábban megválasztott ideiglenes elnök, Pápay Mihály nem kívánta az elnöki tisztet megtartani, a tagok közfelkiáltással Antal Lajos hentesmestert választották meg vezetőnek. Bár az alakulás megtörtént, a további munka mégsem ment simán. Volt olyan közgyűlés, melyet az iparosok fokozódó lármája miatt nem lehetett megtartani. Október végére odáig fajultak a dolgok, hogy az elöljáróság a testület feloszlatásának a gondolatával is foglalkozott. Hogy ez mégsem következett be, az kizárólag Antal Lajos józanságának és akaraterejének köszönhető. Így a testület lassan ugyan, de elkezdte munkáját. Az alakulás évében 550 tagot számláltak, míg a beszegődő tanoncok száma 123 fő volt.
  1906-ban Gyöngyös is belépett az Ipartestületek Országos Szövetségébe. Még ugyanebben az évben, az iparosok érdekeinek védelmében feliratban kérték a városi tanácstól, hogy engedélyezze egy árucsarnok felállítását.  A testület munkája 1913-ig a rendes mederben folyt tovább. Egyre inkább előtérbe került a tanoncoktatás. A tanév végén rendezett kiállításon a mester-tanulók gyakorlati tudásukról adtak számot. A legjobb munka elnyerte az Ipartestületi Jutalmat. A kilátásba helyezett díj meghozta a gyümölcsét, hiszen fokozva a munkakedvet egyre inkább növelte a kiállítások színvonalát. A testület csendes fejlődése 1914-ig, az I. világháború kitöréséig tartott. De ezt az első elnök, Antal Lajos már nem érhette meg.
 
antal_lajos.jpg
 
  Antal Lajosról a Gyöngyösi Kalendárium 1914-es száma így emlékezik meg:
 "Gyöngyös város polgársága 1907-ben törvényhatósági tagsággal tisztelte meg, majd városi képviselővé választották. Új munkakörében nemcsak a szakosztályi üléseken, hanem a közgyűléseken is senkit nem bántó, előrelátó felszólalásaival oly elismerést vívott ki magának, hogy még azok is, akik nem voltak egy véleményen vele, szívesen hallgatták, mert meg voltak győződve, hogy Antal Lajos nem önérdekből, hanem szeretett városa iparosainak a javáért harcol. Mint katholikus ember tevékeny részt vett a gyöngyösi kath. legényegylet működésében, előbb mint pártolótag, később mint védnök, s utóbb haláláig mint igazgatósági tag. Szívének nemessége, áldozatkészsége meg vannak örökítve a legényegylet jegyzőkönyvének lapjain, s az itt maradtak előtt követendő példáúl szolgálnak. Hogy kimutassa szeretetét azon egyesület iránt, melynek jelszava Istennek dicsőség! Egymásnak segítség! a gyöngyösi tűzoltó testület alapító tagjai sorába lépett. E testületnek egy ideig működő szakaszparancsnoka, az utóbbi időben pártoló tagja volt. De szíve nemességét semmi sem jelzi jobban, mint az, hogy - neki nem lévén gyermeke. - rokonai gyermekeit vette magához, s szelíd lelkű nejével együtt igaz szülői gondoskodással nevelte fel őket. Szerették is neveltjei, úgy mint saját atyjukat."
 
antal_lajos_ipartest.eln._3.jpg
 
 
   Temetésén a polgármester vezetésével Gyöngyös város képviselő testülete, a tűzoltóság, a katolikus legényegylet, az ipartestület és nagyszámú közönség részvéte enyhítette az özvegy és a nevelőapjukat elveszített gyermekek fájdalmát.